Archívum

Mesterséges intelligenciával kapcsolatos interaktív bemutatók, videóelőadás a kastélyteremben, tudós beszélgetés, borpiknik a nagy platán alatt és kertmozi a fűben ülve

Nyílt nap az elefántcsonttoronyban, azaz a közösségi tudomány napja

16.00 Fenntarthatósági kérdések első kézből: kutatói találkozópontok Hogyan boldogulnak a városainkban fészkelő madarak? Miért éheznek a városi madarak? Mit árulnak el a városi parkjainkban költő madarak életének nehézségeiről a fészekkamerás videófelvételek, a rádiótelemetriás nyomkövetés, a madárgyűrűzés és a madarak környezetében élő ízeltlábúak vizsgálata? A Pannon Egyetem Viselkedésökológia Kutatócsoportjánál mindenbe betekinthetsz! A Balaton változó élővilága: a Balatoni […]

A beszélgetés az inváziós fajok által okozott problémák kialakulásának folyamatát és kezelési lehetőségeit járja körül. Az est hangulatát a Budapest Gipsy Swing kellemes francia jazz manouche zenéje emeli tetőfokára.

A 2023. június 24-ei esemény témája a fenntarthatóság eszméje és ennek ütközése a valósággal, a beszélgetésen három szakavatott akadémikus professzor egy ökológia iránt nyitott humorista moderálásával járja körül a kérdést.

A ránk bízott kert azonban az ember, a társadalom és a természet szerteágazó, mindent átható kapcsolatát előtérbe helyezve ad ízelítőt a világlíra alkotásaiból, így az olvasó személyes tapasztalatai alapján is magáénak érezheti a könyvet, miközben bekapcsolódik a világ poétikai áramlataiba.

Van-e kulturális evolúció, azaz hasonló folyamatok működnek-e a divatok, szokások változása mögött, mint amelyek az élővilágot vezérlik?

Honnan ismeri fel a jó tudós és a jó művész, hogy a saját területén egy új és jelentős érték jött létre? Vajon miért nem lehet ezt minden esetben azonnal felismerni a tudományban és a művészetben?

Hazánknak nincsenek magas hegyei, nincs tengerpartja, a messziről jött emberek mégis ismerik a „pusztát”. De milyennek látjuk mi a Hortobágyot vagy hazánk más különleges tájait, ha Ázsia vagy éppen Amerika felől nézzük őket?

A város egy ökoszisztéma-rendszer. Idővel ez lett az ember ökológiai környezete, ami alkalmazkodást követel mind az élő és mind az élettelen környezettől.

Léteznek-e genetikai különbségek az együttműködési hajlamban? Hol húzódnak határaink? Milyen kihívásokat jelent a globális felmelegedés, illetve fennmarad-e egyáltalán a civilizáció?

Nagyon jól sikerült az idén szeptemberben megrendezett KÖB Fesztivál. Szombaton és vasárnap is Kerekasztal-beszélgetéseket hallgathattak meg a látogatók  több témakörben, napjaink aktuális témáiról.

Berlinben vásárolt családjának hatalmas házat Abraham Mendelssohn, a filozófus fia, a zeneszerző édesapja. Ehhez az ingatlanhoz nem csupán koncertterem, hanem egy óriási park is tartozott, mely a romantikát és a szabadságot jelentette.

Az első esti programra július 2-án, pénteken 19 órakor kerül sor, amelynek keretében a zene és az evolúció összefüggéseire mutat rá.

A tudósok felteszik a kérdést, hogy ha már most ilyen forró a helyzet, akkor milyen lesz hazánk klímája 10-20 év múlva?

Létezik egy erdő, amit az ember nem háborgat, ahol láncfűrészek zaja nem hallatszik. Ahol a fák évszázadokig élhetnek, és végül ugyanott válnak földdé, ahol megszülettek.

Augusztus 7-én a migráció kérdéseit járja körbe Dr. Végvári Zsolt vonulásbiológus, Dr. Vadas András környezettörténész, Dr. Karvalics László információ-történész és Dr. Valkó Orsolya magökológus. Szerteágazó beszélgetésüket Élő Anita újságíró moderálja.

Van-e különbség a férfi és női agy között? Miben különböznek a nők tudományos módszerei, megközelítései, vezetési stílusa?

Augusztus 16-tól tíznapos Természetművészeti Nyitott Műhely megrendezésére vállalkozott az Ökológiai Kutatóközpont, amely a Magyar Képzőművészeti Egyetemmel való együttműködésben zajlik.

Tölts el egy délutánt vagy akár három napot ökológusokkal, hogy kipróbáld, milyen lennél énekesmadárként, vagy vegyél részt éjszakai denevérhang-vadászaton, barátkozz össze valódi pásztorokkal, kalandozz a végtelen sztyeppék világában, odúk és holtfák között vagy párás trópusi köderdőben.

Bősze Ádám bő egy órás előadásában korabeli dokumentumok és Beethoven levelezése alapján beszél a természet, a zene és a szerző viszonyáról.