Berlinben vásárolt családjának hatalmas házat Abraham Mendelssohn, a filozófus fia, a zeneszerző édesapja. Ehhez az ingatlanhoz nem csupán koncertterem, hanem egy óriási park is tartozott, mely Fannynak, Felixnek, Rebeckának és Paulnak, azaz a Mendelssohn gyerekeknek a romantikát és a szabadságot jelentette. A kertről, az itt született művekről és a Mendelssohn család életéről szól Bősze Ádám előadása.
A rendezvény időpontja: 2022. november 12., szombat 16:00 óra Helyszín: Nemzeti Botanikus Kert Kúria-épületének Díszterme (Cím: 2123 Vácrátót, Alkotmány út 2-4.) Részvételi díj: 3.800 Ft/fő (A séta létszáma a terem befogadóképessége miatt korlátozott!) A belépőjegy érvényes a Nemzeti Botanikus Kert látogatására 13:00 órától, ezen felül a programon vendégünk egy csésze teára. Jegyek elővételben korlátozott számban válthatók ide kattintva.
Az online jegyelővétel november 12-én 15:00 óráig él, utána csak a helyszínen lehet a jegyet megváltani az eseményre 16:00 óráig.
Nagyon jól sikerült az idén szeptemberben megrendezett KÖB Fesztivál.
Szombaton és vasárnap is Kerekasztal-beszélgetéseket hallgathattak meg a látogatók több témakörben, napjaink aktuális témáiról.
Szombaton a kutatócsoportjaink által vizsgált állati,- és növényiökoszisztéma területek mutatkoztak be tudóssátraknál, ahol a látogatók mikroszkópba nézve merülhettek el a tudomány világában a következő témákban:
Vérszívók a városban,
Szúnyogmonitor mikroszkópos program,
Kullancsfigyelő,
Dunavirágzás az aszfalton: vízi állatok, ahogy még nem láttad!
Éhező méhecskék: betonsivatag vagy utolsó menedék;
Vízi élet a lótuszok alatt: kerti tavak élővilágának bemutatója.
A Nagy-tó teljes terjedelmében elterülő lótuszvirágzás egyedülálló látványt nyújtott a Fesztivál idején. Ezt a gyönyörű és különleges virágot dr. Halász Krisztián kurátorunk lebilincselő sétája mutatta be.
Délután a hűvös díszteremben a „A DUNAVIRÁG REJTÉLY” c. film vetítettük az érdeklődőknek, akik egyben találkozhattak az alkotóval, Kriska György, biológussal.
Az öreg platánfa alatt pedig Kertész Miklós, biológus kollégánk fantasztikus gitárjátékával szórakoztatta a közönséget.
Végül este nagysikerű koncerttel zártuk a napot az Ivan & The Parazol együttes fellépésével.
Spotify:
Vasárnap a természet ajándékaival és az emberek természettel kapcsolatos lelki egészségével foglalkoztunk a kutatóink, a meghívott orvosok és írók részvételével folytatott beszélgetésekben. A tudományos kerekasztalok közötti lazítást a Flipside Big Band hangulatos koncertje adta, de a Malomnál a népzenét kedvelők Dóra Márton furulyaművészt is meghallgathatták.
A MÉZ ÍZBOGOZÓ sátránál a finom mézek világát ismerhették meg azok, akik vállalták, hogy kitalálják, melyik méz milyen virágból készült.
A kisebbeket a GYIK Műhely és a Mesetérkép foglalkozásai és szórakoztató játékai várták.
Délután a Trópusi esőerdők világába indult vezetett sétánk, amelyhez varázslatos hangulatot adott dr. Vásárhelyi Zsóka biológus fuvolajátéka.
Az egész éves programsorozatot végül a világszínvonalú Sárik Péter Trió fergeteges Beethoven jazz átirataival zártuk. Fantasztikus volt!
A város egy ökoszisztéma-rendszer. Idővel ez lett az ember ökológiai környezete, ami alkalmazkodást követel mind az élő és mind az élettelen környezettől. Hogyan hatnak az urbanizációs folyamatok ránk történelmi és építészeti szempontból? Melyek az ökológiai szabályok és melyek azok, amiket a városi élet során követünk? Miben különbözik a városi ökoszisztéma a természetes rendszerektől? Milyen lesz a jövő városa? Az urbanizáció, az építészet, a történelem és az ökológia egy fedél alatt.
18:15-től Dr. Halász Krisztián kurátor tartott ismertetőt a lótuszokról:
Tudósok a köbön beszélgetése 19:00 órától: U. Nagy Gábor, építész Matay Mónika, történész Garamszegi László Zsolt, ökológus Bánsági Éva, újságíró, a beszélgetés moderátora
Az emberek akkor is tudnak nagy csoportban együttműködni, ha nem közeli rokonai egymásnak. Ebben az ember egyedülálló az élővilágban. Léteznek-e genetikai különbségek az együttműködési hajlamban? Hol húzódnak határaink? Milyen kihívásokat jelent a globális felmelegedés, illetve fennmarad-e egyáltalán a civilizáció? Szathmáry Eörs, evolúcióbiológus és Pléh Csaba, pszichológus-nyelvész akadémikus professzorok, valamint Csepeli György szociálpszichológus és Pók Attila történész körüljárják, hogy miként alakulhatott ki az együttműködés különleges képessége, és milyen társadalmi előfeltételei vannak annak, hogy az együttműködés sikeres legyen.
Program: 18:15-től Dr. Halász Krisztián kurátor tartott ismertetőt a lótuszokról
Társaság a köbön 19:00 órától: Prof. Szathmáry Eörs – evolúcióbiológus, akadémikus Pléh Csaba – pszichológus, nyelvész, akadémikus Csepeli György – szociálpszichológus Pók Attila – történész
Koncert 20:30-tól – Magashegyi Underground Zenekar
Hazánknak nincsenek magas hegyei, nincs tengerpartja, a messziről jött emberek mégis ismerik a „pusztát”. De milyennek látjuk mi a Hortobágyot vagy hazánk más különleges tájait, ha Ázsia vagy éppen Amerika felől nézzük őket?
Népmeséink és népdalaink telis-tele vannak természeti képekkel ̶ áradó folyóval, bimbóban maradt rózsával, sűrű sötét erdővel ̶ amelyek számos rejtett üzenetet közvetítenek. De hogyan képeznek e képek hidat a magyar táj, a paraszti kultúra íratlan szabályai és az emberi lét alapvető kérdései között? És hogyan népesítették be, lelkesítették eleink a köröttük élő tájat tündérekkel vagy boszorkányokkal? Miben hasonlóan és miben különbözően mint a körülöttünk élő népek? Botanikus, zoológus és nyelvész ül egy asztalhoz, és járja körbe a kultúra és a természet találkozását.
Társaság a köbön
Baranyiné Kóczy Judit, nyelvész Molnár Csaba, botanikus Lengyel Szabolcs, zoológus Molnár Zsolt, etnoökológus Élő Anita, újságíró, a beszélgetés moderátora
Honnan ismeri fel a jó tudós és a jó művész, hogy a saját területén egy új és jelentős érték jött létre?
Vajon miért nem lehet ezt minden esetben azonnal felismerni a tudományban és a művészetben? A tudományban még mindig működik egy objektív algoritmus mint minőségellenőr: hiszünk-e még abban, hogy ez objektív? Vannak-e paradigmaváltások a modern tudományban? Mik az áltudomány jellegzetes ismérvei? Bízhatunk-e még az idő bölcsességében, amely majd elválasztja egymástól a művészetet és az álművészetet, a tudományt és az áltudományt, a valódit és a hamisítványt? Mit bizonyít a siker és a népszerűség? Őriznek még bármiféle bejáratot a kritikusok, az esztéták és az egyéb kapuőrök? Művészettörténész, irodalomkritikus, képzőművész, és egy kutató biológus keresnek válaszokat és tesznek fel kérdéseket egymásnak.
Muladi Brigitta, művészettörténész Tayler Patrick, képzőművész Földvári Gábor, kutató biológus László Ferenc, irodalomkritikus, a beszélgetés moderátora
Kortárs világirodalmi versantológia hosszú ideje nem jelent meg magyar nyelven, ezért aligha túlzás, hogy a kötet megszületése már önmagában ünnep.
A ránk bízott kert azonban az ember, a társadalom és a természet szerteágazó, mindent átható kapcsolatát előtérbe helyezve ad ízelítőt a világlíra alkotásaiból, így az olvasó személyes tapasztalatai alapján is magáénak érezheti a könyvet, miközben bekapcsolódik a világ poétikai áramlataiba. Az antológia versei eredetileg a Versum online költészeti portálon jelentek meg, a műfordítások fiatal költők, fordítók munkái. A költemények formai, nyelvi és gondolati gazdagságuk mellett új, megrázó és megkerülhetetlen kérdéseket tesznek fel, amelyek válaszra várnak a költészeten túli, hétköznapi életünkben is. (Péczely Dóra)
Résztvevők:
Závada Péter, fordító Péczely Dóra, szerkesztő Zsigmond Vince, a Nemzeti Botanikus Kert vezetője Gálhidy László, Erdő programvezető, WWF Pál Dániel Levente, PKÜ Irodalom Szakmai Igazgatóságának igazgatója, moderátor
A könyvbemutató helyszíne: a Nemzeti Botanikus Kert kúria épületének Nagyterme.
Van-e kulturális evolúció, azaz hasonló folyamatok működnek-e a divatok, szokások változása mögött, mint amelyek az élővilágot vezérlik? Alkothat-e ihletettet egy gép, vagy ez kizárólag az ember sajátja? Mennyire teljesít jól a „gépi” zeneszerzés: hogyan működik az evolúciós optimalizálás a könnyűzenében, mit kezdenek a mélytanuló algoritmusok a barokk összhangzattannal? Milyen fizikai, biológiai és kulturális hatások határozzák meg a „zenei szép” fogalmát?
Egy evolúcióbiológus, egy zenetörténész és egy újságíró beszélgetése járja körbe a fenti témákat. Néhányra tudják a választ, néhány esetben sejtik, és van ahol a kérdés feltevésének az izgalmát tudják nyújtani.
Társaság a köbön: Szilágyi András – evolúcióbiológus Bősze Ádám – zenetörténész Stumpf András – újságíró, a beszélgetés moderátora
