Author Archives: zolka

16.00 Fenntarthatósági kérdések első kézből: kutatói találkozópontok

• Hogyan boldogulnak a városainkban fészkelő madarak? Miért éheznek a városi madarak? Mit árulnak el a városi parkjainkban költő madarak életének nehézségeiről a fészekkamerás videófelvételek, a rádiótelemetriás nyomkövetés, a madárgyűrűzés és a madarak környezetében élő ízeltlábúak vizsgálata? A Pannon Egyetem Viselkedésökológia Kutatócsoportjánál mindenbe betekinthetsz!
• A Balaton változó élővilága: a Balatoni Limnológiai Kutatóintézet interaktív bemutatója elsősorban a Balatonban és vízgyűjtőjén megtelepedett inváziós halfajok, hüllők és a mikroszkopikus méretű szervezetek világába ad betekintést.
• Talaj = ÉLET! A Talajtani Intézet (HUN-REN ATK) feladata és célkitűzése, hogy tudományos kutatási eredményeivel segítse és támogassa a fenntartható, környezetkímélő talajhasználatot, illetve a talajok védelmét, mivel a talaj talán a legfontosabb természeti erőforrásunk. Interaktív bemutatójuk célja, hogy szemléltesse a talaj-növényzet-víz kapcsolatát és bemutassa a talajok számos funkcióját és szolgáltatásait, továbbá lehetőség nyílik a parányi, de annál izgalmasabb talajlakók felfedezésére is.
• A HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont kutatócsoportjainak bemutatói:
• Merj és mérj erdőökológusokkal – Nézd meg, hogyan mérhetők meg az erdő fái és mire használják a kutatók a hullahopp karikát! Tudd meg, mire jó, ha méred a fényt és a mikroklímát az erdőben!
• Élet a fákon – a zuzmók és mohák sajátos világa
• Tollas éneklő mesemondók: a tündérkúttól a boszorkányseprűig, a kéregzsebtől a tükörfoltig – mikroélőhelyek és látogatóik.
• Még nyílnak a kertben a völgyi virágok – a magok varázslatos világa
• Játszva ismerkedjünk beporzóinkkal – méhecske és társai kicsik és nagyoknak
  Segíts kitalálni a méhecskének a labirintusból.
• Polli-mon Go! Applikáció. Egy citizen science projekt a beporzó rovarok védelméért
  Legyél az elsők között, akik kipróbálhatják a fejlesztés alatt lévő új applikációnkat, amellyel öt perc alatt felméred a kulcsfontosságú beporzó csoportokat.
• A kis tavak élővilága: az algáktól a kétéltűekig
  A kis tavak, mint például a kertekben megbúvó apró kerti tavak nagyon változatos élővilágot rejtenek. Titkaik feltárására és az őket érő emberi behatások megértéséhez hasonlóan változatos eszközökre van szükségünk. Bemutatjuk a környezeti DNS és mikroszkópos technikákon alapuló vizsgálatokat, a vízi ökológusok tradicionális eszköztárát és a kutatásunk középpontjából álló különféle élőlényeket.

16.30 Bambusz séta: szupersztár vagy özöngyom? – ez a különös fű, mely olyan mint egy fa, minden részében hasznosítható. Sétavezető: Fráter Erzsébet, a Nemzeti Botanikus Kert rendszertani gyűjteményének kurátora

18.00 Z-generációs ökokvíz (Fiatalok programja nem csak fiataloknak): 3-5 fős középiskolás és egyetemista csapatok jelentkezésére még van lehetőség az ökokvízben való részvételhez, a regisztrációs adatlap kitöltésével. A quiz az Aktivity szabályait követi.

18.30 #DeadMosquitoArt kreatív verseny eredményhirdetése

18.45 Mi marad az Omega-generációnak? Boomerek és zoomerek a fenntarthatóságról

Beszélgetés egy ökológussal, egy jogásszal, egy politikussal és egy egyetemistával a platán alatt

Társaság a köbön: Bándi Gyula, Garamszegi László, Jávor Benedek, Szarvas Jácint

Moderátor: Litkai Gergely, humorista

Megnyitja: Bozó László, meteorológus

20.15  Koncert: FIÚK fergeteges fellépése

A program diákigazolvánnyal, pedagógus-igazolvánnyal és nyugdíjas- igazolvánnyal ingyenesen látogatható!

Az eseményről késszült fotók:

NYÍLT NAP AZ ELEFÁNTCSONTTORONYBAN, AZAZ A KÖZÖSSÉGI TUDOMÁNY NAPJA

Program

15.00-18.00 KÖZÖS KERTTÉRKÉPEZÉS
A botanikus kert élővilágát térképező iNATURALIST kampány, szakértő segítséggel

15.00-15.30 KIÁLLÍTÁS MEGNYITÓ: Fotók a közösségi tudományról/Kállai Márton fotográfus citizen science fotókiállítása

16.00-18.00 KÖZÖSSÉGI TUDOMÁNYOS PROGRAMOK KIÁLLÍTÁSA, JÁTÉKAI

• TÁJÉPÍTÉSZ DIPLOMA NÉLKÜL (HÓDTÉRKÉP): Az eurázsiai hód őshonos, terjedőben lévő, védett állatfaj, mely képes nagymértékben átalakítani élőhelyét. Tevékenysége a természet és az ember szempontjából is jelentős hatásokat vonhat maga után. A hód elterjedésének és hatásainak monitorozását sokan együtt dolgozva tudjuk a leghatékonyabban végezni. Ismerkedj meg a természet tájépítészeivel!
• MÉG NYÍLNAK A KERTBEN A VÖLGYI VIRÁGOK (VADVIRÁGOS KERTEM): Őshonos virágmagokat ajándékozunk, hogy ezekkel díszíthesd kertedet és segíthesd a beporzókat! Ciziten science projektünk célja az őshonos vadvirágok népszerűsítése és a hazai kerttulajdonosok természetbarát gyakorlatokhoz való hozzáállásának megismerése.
• ÉGEN-FÖLDÖN KERESSÜK! (VADONLESŐ): önkéntesek a természetért, avagy megfigyeléseiddel hogyan segítheted a természetvédők munkáját.
• TALÁLKOZZUNK A GOMBA ALATT (SZEGEDI GOMBÁSZ): Miért veszünk részt a nagygomba diverzitás felmérésében önkéntesként? Hallgasd meg mások miért teszik, és mondd el, Te miért?
• HARCOS, ZÖLD KÚSZÓ-MÁSZÓK (BOROSTYÁN ÉLŐHELY KUTATÁS): Megfigyelted már, hogy a borostyánok milyen nagy tömegben nőnek a városokban, parkokban, parkerdőkben?Standunkon megismerkedhetsz a borostyánokkal, a békés erdeitől a harcos, kúszó-kapaszkodó, mindent beterítő borostyánig.
• 1 FAJ, 2 FAJ, 5 FAJ MEG 10 (iNATURALIST): Játékos ismerkedés a fajfelismeréssel és a közösségi adatgyűjtéssel
• VÉRSZÍVÓK KICSIBEN ÉS NAGYBAN (SZÚNYOGMONITOR): ismerd meg az inváziós szúnyogokat!

16.00-17.00 TALÁLKOZÓK A KERTBEN
A kutatók és a „civilek” nagykövetei válaszolnak a látogatók kérdéseire, mesélnek az élményeikről.

17.00 KÖZÖSSÉGI ELŐADÁS
NEWTON, DARWIN ÉS MÁS HOBBITUDÓSOK – közösségi előadás a citizen science történetéről egy nagy fa árnyékában (Dr. Vásárhelyi Zsóka, biológus)

18.30-19.45 BESZÉLGETÉS
EGYÜTT CSINÁLTUK! – beszélgetés a közösségi tudományról, kívülről-belülről

• Juhász Erika, az Ökológiai Kutatóközpont kutatója, a Hódtérkép citizen science program elindítója
• Orbán Zoltán, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) szóvivője
• Scheuring István, az Ökológiai Kutatóközpont tudományos tanácsadója, evolúcióbiológus és a Bátor Tábor önkéntese
• Lajtai László, pszichiáter, a Fortepan önkéntese

Moderátor: Munk Veronika – újságíró

20.00-21.00 KERTSZÍNHÁZ: MOMENTÁN TÁRSULAT

Az Ökológiai Kutatóközpont programja a Magyar Tudományos Akadémia támogatásával.

Mesterséges intelligenciával kapcsolatos interaktív bemutatók, videóelőadás a kastélyteremben, tudós beszélgetés, borpiknik a nagy platán alatt és kertmozi a fűben ülve

16.00-18.00 AZ ÖREGEDÉS-KUTATÁSTÓL A ROBOTKAR TANÍTÁSIG

Délutáni interaktív kutatói programok a Mesterséges Intelligencia Nemzeti Laboratórium, HUN-REN SZTAKI és a HUN-REN ATK közreműködésével:

• Öregedés-kutatás: Dacára az egészségügyi és gazdasági jelentőségének, az öregedés molekuláris alapjai még mindig kevéssé ismertek. Az élet alapegysége a sejt, amelyben az információ feldolgozás különböző molekulák fizikai interakciói által történik, amelyek együtt interakciós hálózatokat alkotnak. Ezen hálózatok fokozatosan leromolhatnak az életkor előrehaladtával, amely fontos szerepet játszhat az időskori betegségek kialakulásában. Kutatásainkban feltárjuk a sejten belüli interakciós hálózatok időbeli változásait, rekonstruáljuk a sejten belüli interakciós hálózatokat a különálló sejtek (illetve sejt-típusok) szintjén. Eredményeink között megtalálhatók a sejtek megfiatalodásának vizsgálatai az embriógenezis során, a sport, illetve a stressz hatásának vizsgálata az öregedés folyamatára, valamint génregulációk, fehérjék öregedésben betöltött szerepének elemzései. (Mesterséges Intelligencia Nemzeti Laboratórium)
• Holografikus Mikroszkóp: A környezetvédelemnek, az ivóvíziparnak és a biotechnológia különböző ágainak mint például a manapság feltörekvő mikroalga tenyésztésnek, folyamatos mikroszkópos mérési igénye van, amihez jelenleg képzett biológusok monoton laboratóriumi munkája szükséges. Ezt a feladatot tudják automatizálni a MILAB támogatásával a HUN-REN SZTAKI-ban kidolgozott Digitális Holografikus Mikroszkópok, amelyek képesek a minták automatikus – emberi beavatkozást nem igénylő – mérésére és mesterséges intelligencia alapú szoftvereikkel a mért adatok kiértékelésére, a fajok felismerésére és az egyedszámok meghatározására. (Mesterséges Intelligencia Nemzeti Laboratórium)
• LIDAR érzékelés: A közvetlen geometriai információt nyújtó LIDAR távolságérzékelők jelentős előnyöket kínálnak az intelligens biztonsági rendszerek számára, a hagyományos optikai kamerák kiegészítő megoldásaként. Demonstrációnkban bemutatunk egy napjainkban már széleskörben elérhető LIDAR szenzorra épülő valós idejű 3D videofelügyeleti alkalmazást, ami a HUN-REN SZTAKI-ban került kifejlesztésre. Megoldásunkban a megfigyelt dinamikus jelenet mozgó objektumai pontosan felismerhetők és követhetők a megfigyelés teljes ideje alatt, olyan esetekre is gondolva, amikor a megfigyelt személyek egymás útpályáját keresztezik, vagy időlegesen eltűnnek a kamerák látóteréből. A LIDAR-os méréseket összeillesztve kameraképekkel multimodális érzékelésre, a különböző szenzorok által rögzített információ pontosítására és maga szintű ötvözésére nyílik lehetőség. (Mesterséges Intelligencia Nemzeti Laboratórium)
• Energia hálózatok előrejelzése: Magyarázó modelleket mutatunk a hazai elektromos hálózat publikus adatainak előrejelzésére, a korábbi fogyasztások és a meteorológiai információk alapján. (Mesterséges Intelligencia Nemzeti Laboratórium)
• Robotkar tanítása: Egy oktatási célú robotkaron bemutatjuk, hogyan kell egy robotkart feladatok elvégzésére betanítani. (Mesterséges Intelligencia Nemzeti Laboratórium)
• Mesterséges Intelligencia a növénynemesítésben és a szántóföldi növénytermesztésben (HUN-REN ATK, Mezőgazdasági Intézet)
• Talajzoológia: MI a talajfauna monitoringban (HUN-REN ATK Talajtani Intézet)
• Proximal soil sensing: talaj spektrumok információtartalmának értelmezése, osztályozása gépi tanulási módszerek segítségével (HUN-REN ATK Talajtani Intézet)
• Digitális talajtérképezés: Térbeli modellezés adatbányászati és gépi tanulási módszerek segítségével (HUN-REN ATK Talajtani Intézet)
• Ott lesz Benczúr András, aki az MIT-n alkalmazott matematikából doktorált, az adattudományt, hálózatokat és gépi tanulást kutatja. A HUN-REN SZTAKI-ban számos ipari projekt, hazai és nemzetközi pályázat témavezetője, a Mesterséges Intelligencia Koalíció Adatipar munkacsoportjának vezetője. A „Big Data” kutatási témájában MTA „Lendület” kutatócsoportot vezet, valamint a Mesterséges Intelligencia Nemzeti Laboratórium szakmai vezetője.

16.00-16.30 SZATHMÁRY EÖRS AKADÉMIKUS VIDEÓELŐADÁSA: A MESTERSÉGES INTELLIGENCIA MINT ÚJ EVOLÚCIÓS FAJ

18.00-19.00 TUDÓS BESZÉLGETÉS: MÉGSEM JÖN A TERMINÁTOR?

ORVOSLÁS, NYELV, MŰVÉSZET ÉS A MESTERSÉGES INTELLIGENCIA

Az eszmecserét moderálja: Stumpf András, a Válasz Online újságírója

A témát övező tavalyi hisztéria lecsengésével végre módunk nyílik arra, hogy szakértőkkel, tudósokkal vitassuk meg a mesterséges intelligencia veszélyeit és a benne rejlő lehetőségeket, immár tapasztalatok birtokában. Veszélyes az emberiségre, vagy csak egyes szakmákra az? Tudatára ébredhet-e valaha? Miben használjuk már most is sikerrel? Mi a magyar hozzáadott érték?

Társaság a köbön:

Dr. Horváth Péter a Szegedi Biológiai Kutatóközpont Biokémia Intézetének igazgatója,
a Lendület Mikroszkópos Képfeldolgozó és Gépi Tanulási Csoport vezetője. Kutatócsoportjával két gyorsan fejlődő technikai terület határmezsgyéjén végez úttörő kutatásokat. A nagy áteresztőképességű fénymikroszkópia fejlődésének következtében rengeteg adatot képesek a kutatók a laboratóriumban előállítani, ennek elemzéséhez pedig a mesterséges intelligencia módszertanának felhasználása és fejlesztése szükséges. A mikroszkópos képek gépi tanulással történő feldolgozása többek között gyógyszerek fejlesztésében és az egyénre szabott terápiák fejlesztésében is kulcsszerepet játszik.

Dr. Prószéky Gábor a magyar mesterségesintelligencia-alapú nyelvmodellt, a PULI rendszert létrehozó HUN-REN Nyelvtudományi Kutatóközpont főigazgatója, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem egyetemi tanára, a több mint 30 éve működő számítógépes nyelvészeti vállalkozás, a MorphoLogic alapítója, a számítógépes nyelvészet, a gépi szövegelemzés, az intelligens szótárak és a számítógépes fordítás szakértője. A nyelvtechnológia hazai kialakításának Dr. Prószéky Gábor korai úttörője, megalapítója.

Bencsik Barnabás művészettörténész, a METU tanára, aki számos kiemelkedő kortárs képzőművészeti intézményt vezetett, köztük a Trafó Galériát, a MEO-t, a Ludwig Múzeumot, illetve főkurátora volt a Műcsarnoknak. Kutatási területe a kortárs képzőművészet, mostanában pedig kimondottan a mesterséges intelligencia.

20.00-22.00 KERTMOZI:

Her – A nő. Amerikai romantikus dráma, 2013, 126 perc.

A film készítésekor nem túl távoli jövőben – és az azóta mindennapjainkat átszövő mesterséges intelligencia-alapú technológiák világában – szemtanúi lehetünk egy válófélben lévő, magányos férfi és egy női hangon megszólaló, érző és gondolkodó operációs rendszer közötti szerelem valamennyi stációjának. A két főszereplő – egy hús-vér férfi és egy test nélküli nő – között pedig hamar mély barátság, majd kölcsönös szerelem szövődik.
A sajátos hangulatú, megható és időtálló film, amely egyszerre szól jelenünk áttechnologizáltságáról, valamint a szerelem ősiségéről és kiszámíthatatlanságáról, öt Oscar-jelölést és legjobb eredeti forgatókönyvért járó Golden Globe-díjat kapott.

20:15-től Szentjánosbogár séta

(kizárólag a Kert a köbön esemény + Szentjánosbogár séta belépőjeggyel rendelkező látogatóknak.
Séta indulás: 20:15-kor a Berkenyeház bejáratától. Belépés kizárólag 16:00-18:00 óráig. 

Jegyárak:
Kert a köbön esemény belépőjegy 1 főre Ár: 2.500 Ft/db (belépés 16:00-18:00 óráig)
Kert a köbön esemény Páros jegy 2 főre Ár: 4.000 Ft/db (belépés 16:00-18:00 óráig)
Kert a köbön esemény + Szentjánosbogár séta belépőjegy 1 főre Ár: 5.000 Ft/fő (belépés kizárólag 16:00-18:00 óráig. Séta indulás: 20:15-kor a Berkenyeház bejáratától.)

A 2023. június 24-ei esemény témája a fenntarthatóság eszméje és ennek ütközése a valósággal, a beszélgetésen három szakavatott akadémikus professzor egy ökológia iránt nyitott humorista moderálásával járja körül a kérdést. A nyárestét a fantasztikus magyar zongoravirtuóz és zenei kuriózum Szentpéteri Csilla & Band koncertje zárja.

A fenntarthatóság eszméje, miszerint a jelen jólléte ne veszélyeztesse a jövő generációkét, már több évtizedre tekint vissza. Ennek ellenére, a most ránk jutó természeti erőforrások többszörösét használjuk fel. Ennek következménye, hogy a rendelkezésünkre álló „készleteket” kimerítjük. Egykor gyakori fajok állományai kihalnak, a globálisan növekvő fogyasztás miatt a javak előállítására felhasznált nyersanyagok kifogyhatnak, romlik a környezet általános állapota, felborulhat a gazdaság, a társadalom és a természet egyensúlya. A helyzet drámai voltát, illetve a megoldások lehetőségeit három hozzáértő segítségével vitatjuk meg egy kötetlen beszélgetés során.

Program

Tudományos interaktív és gyermekprogramok: 15.00-18.00

1) Kutatások a fenntartható erdőgazdálkodás és az erdők védelme érdekében
Az erdőkben megtalálható mohák-zuzmók, mikroklíma mérő műszerek bemutatása, és betekintés a fák méretének, a rajtuk megjelenő mikroélőhelyek mérési módszereibe.

2) A kis tavak élővilága: az algáktól a kétéltűekig
A kis tavak, mint például a kertekben megbúvó apró kerti tavak nagyon változatos élővilágot rejtenek. Titkaik feltárására és az őket érő emberi behatások megértéséhez hasonlóan változatos eszközökre van szükségünk. Bemutatjuk a környezeti DNS és mikroszkópos technikákon alapuló vizsgálatokat, a vízi ökológusok tradicionális eszköztárát és a kutatásunk középpontjából álló különféle élőlényeket.

3) Természetbarát kert: őshonos növényfajok a kertben
Mi magunk is hozzájárulhatunk a biodiverzitás megőrzéséhez akár a kertünkben, balkonunkon. A természetbarát kertek kialakításához szeretnénk gyakorlati segítséget adni az érdeklődőknek és az őshonos növényeink magjaival kapcsolatos érdekességekkel, játékokkal is készülünk.

4) Szúnyogmonitor: Szúnyogmonitor mikroszkópos program
Ismerkedjünk meg a szúnyogmonitor programmal, amely hazánk csípőszúnyog állományának folyamatos felmérését és monitorozását végzi. Kiemelten fontos az inváziós csípőszúnyogok monitorozása, mert e jövevényfajok potenciálisan számos, emberre és háziállatokra egyaránt veszélyes kórokozót terjeszthetik, így folyamatos járványügyi fenyegetettséget jelentenek. A monitoring során lakossági bejelentések és terepi csapdázásos mintavételezés révén gyűjtünk adatokat a fajok elterjedéséről és aktivitásáról egész évben. A begyűjtött mintákat folyamatosan szűrjük különböző kórokozókra genetikai módszerekkel, és az eredményekről mindenki számára hozzáférhető elterjedési térképeket készítünk.

5) Hogyan boldogulnak a városainkban fészkelő madarak?
Miért éheznek a városi madarak? Mit árulnak el a városi parkjainkban költő madarak életének nehézségeiről a fészekkamerás videófelvételek, a rádiótelemetriás nyomkövetés, a madárgyűrűzés és a madarak környezetében élő ízeltlábúak vizsgálata? A Pannon Egyetem Viselkedésökológia Kutatócsoportjánál mindebbe betekinthetsz!

6) Talaj = ÉLET! – A Talajtani Intézet bemutatója
A Talajtani Intézet tudományos kutatási eredményeivel segíti és támogatja a fenntartható, környezetkímélő talajhasználatot, illetve a talajok védelmét, lévén az egyik – ha nem a – legfontosabb természeti erőforrásunk.  Az interaktív bemutató célja, hogy szemléltesse a talaj-növényzet-víz kapcsolatát, a talajok vízgazdálkodásának, szűrő-tisztító és tápanyag-szolgáltató funkciójának életünkben betöltött szerepét. Színes, interaktív programunk keretében lehetőség nyílik az érdeklődők számára egy ismeretlen világ, a parányi talajlakók felfedezésére is, melyek sok esetben szemmel nem is láthatóak, de annál érdekesebbek és izgalmasabbak.

7) Vízi makrogerinctelen élővilág, vizek felmérése –
A Balatoni Limnológiai Kutatóintézet interaktív bemutatójában a természetes és a mesterséges Balaton parti élőhelyek közötti éles különbséget ismerhetik meg az érdeklődök.

8) Kertünk, a növények egyik „Noé bárkája” – bemutatjuk a sokféleséget – A Nemzeti Botanikus Kert ismeretterjesztő játékai
Varietas delectat – mi sem érzékeltetné jobban a sokféleséget, mint az öt kontinensről származó több mint 12 000 féle növény a Kert 22 hektárján a vizes élőhelyektől a trópusok őserdők fajain keresztül a sivatagok specialistáiig, s mindehhez gazdag állatvilág is társul. Ez az élő múzeum, mint ahogy más növénykertek is, egyben menedék: az élőhelyek gyors ütemű pusztulása rávilágít arra, milyen fontos az élőhelyen kívüli megőrzés.

Tudós beszélgetés 18.00 – 19.00

A beszélgetést Garamszegi László, az Ökológiai Kutatóközpont főigazgatója és Freund Tamás, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke és az est fővédnöke nyitja meg.

Bozó László – akadémikus
Gelencsér András – a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja
Báldi András – a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja
Moderátor: Litkai Gergely – újságíró

Piknikezés és vezetett kerti séta 19.15 – 20.15

Szentpéteri Csilla & Band koncert 20.30 – 21.30

A biológiai invázió problémái és megoldási lehetőségei

A beszélgetés az inváziós fajok által okozott problémák kialakulásának folyamatát és kezelési lehetőségeit járja körül. Az est hangulatát a Budapest Gipsy Swing kellemes francia jazz manouche zenéje emeli tetőfokára.

Az idegenhonos fajok megjelenése, megtelepedése Magyarországon is számtalan ökológiai, gazdasági és társadalmi konfliktus forrása. A betelepülő fajok sok esetben invázióra és az őshonos rendszerek gyors megváltoztatására is képesek lehetnek. A beszélgetés az inváziós fajok által okozott problémák kialakulásának folyamatát, kezelési lehetőségeit járja körül, bemutatva azok széles tárházát többek között a gerinctelen, a vadászható madár- és emlős-, valamint a különböző növényfajok példáin keresztül.

Program

Gyerekfoglalkozások és kutatói programok: 15.00-18.00
– Hódító hódok sátor
– Kóborló magok sátor
– Jövevény emlősök – Vadbiológia sátor olyan emlősökről, amelyek terjeszkedése nemkívánatos.  
– Látható láthatatlan – Víruskimutatási módszerek – virológia sátor
– Milyenek az idegen szúnyogok? – Szúnyogmonitor mikroszkópos program
– Segítség, kullancs! – Kullancsfigyelő sátor
– Vízipók és barátai sátor – vízi makrogerinctelen bemutató program
– Viráginvázió beporzó szemmel (beporzós játék)
– Méz ízbogozó és méhészeti élményprogram sátor (Kislépték Egyesület és Szabó Adrienn méhész – Apikultúra Alapítvány)
– Gyermekeknek GYIK Műhely és Mesetérkép foglalkozás
– Kötéltechnikai bemutató és játék a Dzsindzsa Nindzsa alpinistáival (helyszín: Sándor sziget, korhatár: 8-18 év)
– Betekintés a kulisszák mögé: vezetett túra a szabadföldes kísérleti rendszerbe.
A túra indulási időpontjai május 13-án: 12:30; 14:30; 16:30.  A részvételhez előzetes    regisztráció szükséges erre a linkre kattintva.

Tudós beszélgetés 18.00-19.00
Katona Krisztián, PhD – habilitált egyetemi docens
Samu Ferenc – az MTA doktora
Molnár Zsolt – az MTA doktora
Moderátor: Élő Anita – újságíró

Gasztro-piknik 
Budapest Gipsy Swing koncert

Berlinben vásárolt családjának hatalmas házat Abraham Mendelssohn, a filozófus fia, a zeneszerző édesapja. Ehhez az ingatlanhoz nem csupán koncertterem, hanem egy óriási park is tartozott, mely Fannynak, Felixnek, Rebeckának és Paulnak, azaz a Mendelssohn gyerekeknek a romantikát és a szabadságot jelentette. A kertről, az itt született művekről és a Mendelssohn család életéről szól Bősze Ádám előadása.

A rendezvény időpontja: 2022. november 12., szombat 16:00 óra
Helyszín: Nemzeti Botanikus Kert Kúria-épületének Díszterme (Cím: 2123 Vácrátót, Alkotmány út 2-4.)
Részvételi díj: 3.800 Ft/fő (A séta létszáma a terem befogadóképessége miatt korlátozott!)
A belépőjegy érvényes a Nemzeti Botanikus Kert látogatására 13:00 órától, ezen felül a programon vendégünk egy csésze teára.

Az online jegyelővétel november 12-én 15:00 óráig él, utána csak a helyszínen lehet a jegyet megváltani az eseményre 16:00 óráig.

Nagyon jól sikerült az idén szeptemberben megrendezett KÖB Fesztivál. Szombaton és vasárnap is Kerekasztal-beszélgetéseket hallgathattak meg a látogatók  több témakörben, napjaink aktuális témáiról.

Szombaton a kutatócsoportjaink által vizsgált állati,- és növényi ökoszisztéma területek mutatkoztak be tudóssátraknál, ahol a látogatók mikroszkópba nézve merülhettek el a tudomány világában a következő témákban:
Vérszívók a városban,
Szúnyogmonitor mikroszkópos program,
Kullancsfigyelő,
Dunavirágzás az aszfalton: vízi állatok, ahogy még nem láttad!
Éhező méhecskék: betonsivatag vagy utolsó menedék;
Vízi élet a lótuszok alatt: kerti tavak élővilágának bemutatója.

A Nagy-tó teljes terjedelmében elterülő lótuszvirágzás egyedülálló látványt  nyújtott a Fesztivál idején. Ezt a gyönyörű és különleges virágot dr. Halász Krisztián kurátorunk lebilincselő sétája mutatta be.

Délután a hűvös díszteremben a „A DUNAVIRÁG REJTÉLY” c. film vetítettük az érdeklődőknek, akik egyben találkozhattak az alkotóval, Kriska György, biológussal.

Az öreg platánfa alatt pedig Kertész Miklós, biológus kollégánk fantasztikus gitárjátékával szórakoztatta a közönséget.

Végül este nagysikerű koncerttel zártuk a napot az Ivan & The Parazol együttes fellépésével.

Spotify:
      

Vasárnap a természet ajándékaival és az emberek természettel kapcsolatos lelki egészségével foglalkoztunk a kutatóink, a meghívott orvosok és írók részvételével folytatott beszélgetésekben. A tudományos kerekasztalok közötti lazítást a Flipside Big Band hangulatos koncertje adta, de a Malomnál a népzenét kedvelők Dóra Márton furulyaművészt is meghallgathatták.
A MÉZ ÍZBOGOZÓ sátránál a finom mézek világát ismerhették meg azok, akik vállalták, hogy kitalálják, melyik méz milyen virágból készült.
A kisebbeket a GYIK Műhely és a Mesetérkép foglalkozásai és szórakoztató játékai várták.
Délután a Trópusi esőerdők világába indult vezetett sétánk, amelyhez varázslatos hangulatot adott dr. Vásárhelyi Zsóka biológus fuvolajátéka.

Az egész éves programsorozatot végül a világszínvonalú Sárik Péter Trió fergeteges Beethoven jazz átirataival zártuk. Fantasztikus volt!

Spotify: 

A többit meséljék el a képek:

Az emberek akkor is tudnak nagy csoportban együttműködni, ha nem közeli rokonai egymásnak. Ebben az ember egyedülálló az élővilágban. Léteznek-e genetikai különbségek az együttműködési hajlamban? Hol húzódnak határaink? Milyen kihívásokat jelent a globális felmelegedés, illetve fennmarad-e egyáltalán a civilizáció? Szathmáry Eörs, evolúcióbiológus és Pléh Csaba, pszichológus-nyelvész akadémikus professzorok, valamint Csepeli György szociálpszichológus és Pók Attila történész körüljárják, hogy miként alakulhatott ki az együttműködés különleges képessége, és milyen társadalmi előfeltételei vannak annak, hogy az együttműködés sikeres legyen.

Program:
18:15-től Dr. Halász Krisztián kurátor tartott ismertetőt a lótuszokról

Társaság a köbön 19:00 órától:
Prof. Szathmáry Eörs – evolúcióbiológus, akadémikus
Pléh Csaba – pszichológus, nyelvész, akadémikus
Csepeli György – szociálpszichológus
Pók Attila – történész

Koncert 20:30-tól – Magashegyi Underground Zenekar

A város egy ökoszisztéma-rendszer. Idővel ez lett az ember ökológiai környezete, ami alkalmazkodást követel mind az élő és mind az élettelen környezettől. Hogyan hatnak az urbanizációs folyamatok ránk történelmi és építészeti szempontból? Melyek az ökológiai szabályok és melyek azok, amiket a városi élet során követünk? Miben különbözik a városi ökoszisztéma a természetes rendszerektől? Milyen lesz a jövő városa? Az urbanizáció, az építészet, a történelem és az ökológia egy fedél alatt.

18:15-től Dr. Halász Krisztián kurátor tartott ismertetőt a lótuszokról:

Tudósok a köbön beszélgetése 19:00 órától:
U. Nagy Gábor, építész
Matay Mónika, történész
Garamszegi László Zsolt, ökológus
Bánsági Éva, újságíró, a beszélgetés moderátora

Filmvetítés 20:30-tól: Világok arca – Baraka

Hazánknak nincsenek magas hegyei, nincs tengerpartja, a messziről jött emberek mégis ismerik a „pusztát”. De milyennek látjuk mi a Hortobágyot vagy hazánk más különleges tájait, ha Ázsia vagy éppen Amerika felől nézzük őket?

Népmeséink és népdalaink telis-tele vannak természeti képekkel ̶ áradó folyóval, bimbóban maradt rózsával, sűrű sötét erdővel ̶ amelyek számos rejtett üzenetet közvetítenek. De hogyan képeznek e képek hidat a magyar táj, a paraszti kultúra íratlan szabályai és az emberi lét alapvető kérdései között? És hogyan népesítették be, lelkesítették eleink a köröttük élő tájat tündérekkel vagy boszorkányokkal? Miben hasonlóan és miben különbözően mint a körülöttünk élő népek? Botanikus, zoológus és nyelvész ül egy asztalhoz, és járja körbe a kultúra és a természet találkozását.

Társaság a köbön

Baranyiné Kóczy Judit, nyelvész
Molnár Csaba, botanikus
Lengyel Szabolcs, zoológus
Molnár Zsolt, etnoökológus
Élő Anita, újságíró, a beszélgetés moderátora

Koncert:
Ninsar: Crescendo of the Sacred

Addig is az alábbi képekkel szeretnénk érzékeltetni a program hangulatát: