Hírek

Mégsem jön a Terminátor? – emberi értelemmel a mesterséges intelligenciáról

Az Ökológiai Kutatóközpont programja a Magyar Tudományos Akadémia támogatásával.

Mesterséges intelligenciával kapcsolatos interaktív bemutatók, videóelőadás a kastélyteremben, tudós beszélgetés, borpiknik a nagy platán alatt és kertmozi a fűben ülve

16.00-18.00 AZ ÖREGEDÉS-KUTATÁSTÓL A ROBOTKAR TANÍTÁSIG

Délutáni interaktív kutatói programok a Mesterséges Intelligencia Nemzeti Laboratórium, HUN-REN SZTAKI és a HUN-REN ATK közreműködésével:

  • Öregedés-kutatás: Dacára az egészségügyi és gazdasági jelentőségének, az öregedés molekuláris alapjai még mindig kevéssé ismertek. Az élet alapegysége a sejt, amelyben az információ feldolgozás különböző molekulák fizikai interakciói által történik, amelyek együtt interakciós hálózatokat alkotnak. Ezen hálózatok fokozatosan leromolhatnak az életkor előrehaladtával, amely fontos szerepet játszhat az időskori betegségek kialakulásában. Kutatásainkban feltárjuk a sejten belüli interakciós hálózatok időbeli változásait, rekonstruáljuk a sejten belüli interakciós hálózatokat a különálló sejtek (illetve sejt-típusok) szintjén. Eredményeink között megtalálhatók a sejtek megfiatalodásának vizsgálatai az embriógenezis során, a sport, illetve a stressz hatásának vizsgálata az öregedés folyamatára, valamint génregulációk, fehérjék öregedésben betöltött szerepének elemzései. (Mesterséges Intelligencia Nemzeti Laboratórium)
  • Holografikus Mikroszkóp: A környezetvédelemnek, az ivóvíziparnak és a biotechnológia különböző ágainak mint például a manapság feltörekvő mikroalga tenyésztésnek, folyamatos mikroszkópos mérési igénye van, amihez jelenleg képzett biológusok monoton laboratóriumi munkája szükséges. Ezt a feladatot tudják automatizálni a MILAB támogatásával a HUN-REN SZTAKI-ban kidolgozott Digitális Holografikus Mikroszkópok, amelyek képesek a minták automatikus – emberi beavatkozást nem igénylő – mérésére és mesterséges intelligencia alapú szoftvereikkel a mért adatok kiértékelésére, a fajok felismerésére és az egyedszámok meghatározására. (Mesterséges Intelligencia Nemzeti Laboratórium)
  • LIDAR érzékelés: A közvetlen geometriai információt nyújtó LIDAR távolságérzékelők jelentős előnyöket kínálnak az intelligens biztonsági rendszerek számára, a hagyományos optikai kamerák kiegészítő megoldásaként. Demonstrációnkban bemutatunk egy napjainkban már széleskörben elérhető LIDAR szenzorra épülő valós idejű 3D videofelügyeleti alkalmazást, ami a HUN-REN SZTAKI-ban került kifejlesztésre. Megoldásunkban a megfigyelt dinamikus jelenet mozgó objektumai pontosan felismerhetők és követhetők a megfigyelés teljes ideje alatt, olyan esetekre is gondolva, amikor a megfigyelt személyek egymás útpályáját keresztezik, vagy időlegesen eltűnnek a kamerák látóteréből. A LIDAR-os méréseket összeillesztve kameraképekkel multimodális érzékelésre, a különböző szenzorok által rögzített információ pontosítására és maga szintű ötvözésére nyílik lehetőség. (Mesterséges Intelligencia Nemzeti Laboratórium)
  • Energia hálózatok előrejelzése: Magyarázó modelleket mutatunk a hazai elektromos hálózat publikus adatainak előrejelzésére, a korábbi fogyasztások és a meteorológiai információk alapján. (Mesterséges Intelligencia Nemzeti Laboratórium)
  • Robotkar tanítása: Egy oktatási célú robotkaron bemutatjuk, hogyan kell egy robotkart feladatok elvégzésére betanítani. (Mesterséges Intelligencia Nemzeti Laboratórium)
  • Mesterséges Intelligencia a növénynemesítésben és a szántóföldi növénytermesztésben (HUN-REN ATK, Mezőgazdasági Intézet)
  • Talajzoológia: MI a talajfauna monitoringban (HUN-REN ATK Talajtani Intézet)
  • Proximal soil sensing: talaj spektrumok információtartalmának értelmezése, osztályozása gépi tanulási módszerek segítségével (HUN-REN ATK Talajtani Intézet)
  • Digitális talajtérképezés: Térbeli modellezés adatbányászati és gépi tanulási módszerek segítségével (HUN-REN ATK Talajtani Intézet)
  • Ott lesz Benczúr András, aki az MIT-n alkalmazott matematikából doktorált, az adattudományt, hálózatokat és gépi tanulást kutatja. A HUN-REN SZTAKI-ban számos ipari projekt, hazai és nemzetközi pályázat témavezetője, a Mesterséges Intelligencia Koalíció Adatipar munkacsoportjának vezetője. A „Big Data” kutatási témájában MTA „Lendület” kutatócsoportot vezet, valamint a Mesterséges Intelligencia Nemzeti Laboratórium szakmai vezetője.

16.00-16.30 SZATHMÁRY EÖRS AKADÉMIKUS VIDEÓELŐADÁSA: A MESTERSÉGES INTELLIGENCIA MINT ÚJ EVOLÚCIÓS FAJ

18.00-19.00 TUDÓS BESZÉLGETÉS: MÉGSEM JÖN A TERMINÁTOR?

ORVOSLÁS, NYELV, MŰVÉSZET ÉS A MESTERSÉGES INTELLIGENCIA

Az eszmecserét moderálja: Stumpf András, a Válasz Online újságírója

A témát övező tavalyi hisztéria lecsengésével végre módunk nyílik arra, hogy szakértőkkel, tudósokkal vitassuk meg a mesterséges intelligencia veszélyeit és a benne rejlő lehetőségeket, immár tapasztalatok birtokában. Veszélyes az emberiségre, vagy csak egyes szakmákra az? Tudatára ébredhet-e valaha? Miben használjuk már most is sikerrel? Mi a magyar hozzáadott érték?

Társaság a köbön:

Dr. Horváth Péter a Szegedi Biológiai Kutatóközpont Biokémia Intézetének igazgatója,
a Lendület Mikroszkópos Képfeldolgozó és Gépi Tanulási Csoport vezetője. Kutatócsoportjával két gyorsan fejlődő technikai terület határmezsgyéjén végez úttörő kutatásokat. A nagy áteresztőképességű fénymikroszkópia fejlődésének következtében rengeteg adatot képesek a kutatók a laboratóriumban előállítani, ennek elemzéséhez pedig a mesterséges intelligencia módszertanának felhasználása és fejlesztése szükséges. A mikroszkópos képek gépi tanulással történő feldolgozása többek között gyógyszerek fejlesztésében és az egyénre szabott terápiák fejlesztésében is kulcsszerepet játszik.

Dr. Prószéky Gábor a magyar mesterségesintelligencia-alapú nyelvmodellt, a PULI rendszert létrehozó HUN-REN Nyelvtudományi Kutatóközpont főigazgatója, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem egyetemi tanára, a több mint 30 éve működő számítógépes nyelvészeti vállalkozás, a MorphoLogic alapítója, a számítógépes nyelvészet, a gépi szövegelemzés, az intelligens szótárak és a számítógépes fordítás szakértője. A nyelvtechnológia hazai kialakításának Dr. Prószéky Gábor korai úttörője, megalapítója.

Bencsik Barnabás művészettörténész, a METU tanára, aki számos kiemelkedő kortárs képzőművészeti intézményt vezetett, köztük a Trafó Galériát, a MEO-t, a Ludwig Múzeumot, illetve főkurátora volt a Műcsarnoknak. Kutatási területe a kortárs képzőművészet, mostanában pedig kimondottan a mesterséges intelligencia.

20.00-22.00 KERTMOZI:

Her – A nő. Amerikai romantikus dráma, 2013, 126 perc.

A film készítésekor nem túl távoli jövőben – és az azóta mindennapjainkat átszövő mesterséges intelligencia-alapú technológiák világában – szemtanúi lehetünk egy válófélben lévő, magányos férfi és egy női hangon megszólaló, érző és gondolkodó operációs rendszer közötti szerelem valamennyi stációjának. A két főszereplő – egy hús-vér férfi és egy test nélküli nő – között pedig hamar mély barátság, majd kölcsönös szerelem szövődik.
A sajátos hangulatú, megható és időtálló film, amely egyszerre szól jelenünk áttechnologizáltságáról, valamint a szerelem ősiségéről és kiszámíthatatlanságáról, öt Oscar-jelölést és legjobb eredeti forgatókönyvért járó Golden Globe-díjat kapott.

20:15-től Szentjánosbogár séta

(kizárólag a Kert a köbön esemény + Szentjánosbogár séta belépőjeggyel rendelkező látogatóknak.
Séta indulás: 20:15-kor a Berkenyeház bejáratától. Belépés kizárólag 16:00-18:00 óráig. 

Jegyárak:
Kert a köbön esemény belépőjegy 1 főre Ár: 2.500 Ft/db (belépés 16:00-18:00 óráig)
Kert a köbön esemény Páros jegy 2 főre Ár: 4.000 Ft/db (belépés 16:00-18:00 óráig)
Kert a köbön esemény + Szentjánosbogár séta belépőjegy 1 főre Ár: 5.000 Ft/fő (belépés kizárólag 16:00-18:00 óráig. Séta indulás: 20:15-kor a Berkenyeház bejáratától.)

Fenntartható-e még a fenntarthatóság?

A 2023. június 24-ei esemény témája a fenntarthatóság eszméje és ennek ütközése a valósággal, a beszélgetésen három szakavatott akadémikus professzor egy ökológia iránt nyitott humorista moderálásával járja körül a kérdést. A nyárestét a fantasztikus magyar zongoravirtuóz és zenei kuriózum Szentpéteri Csilla & Band koncertje zárja.

A fenntarthatóság eszméje, miszerint a jelen jólléte ne veszélyeztesse a jövő generációkét, már több évtizedre tekint vissza. Ennek ellenére, a most ránk jutó természeti erőforrások többszörösét használjuk fel. Ennek következménye, hogy a rendelkezésünkre álló „készleteket” kimerítjük. Egykor gyakori fajok állományai kihalnak, a globálisan növekvő fogyasztás miatt a javak előállítására felhasznált nyersanyagok kifogyhatnak, romlik a környezet általános állapota, felborulhat a gazdaság, a társadalom és a természet egyensúlya. A helyzet drámai voltát, illetve a megoldások lehetőségeit három hozzáértő segítségével vitatjuk meg egy kötetlen beszélgetés során.

Program

Tudományos interaktív és gyermekprogramok: 15.00-18.00

1) Kutatások a fenntartható erdőgazdálkodás és az erdők védelme érdekében
Az erdőkben megtalálható mohák-zuzmók, mikroklíma mérő műszerek bemutatása, és betekintés a fák méretének, a rajtuk megjelenő mikroélőhelyek mérési módszereibe.

2) A kis tavak élővilága: az algáktól a kétéltűekig
A kis tavak, mint például a kertekben megbúvó apró kerti tavak nagyon változatos élővilágot rejtenek. Titkaik feltárására és az őket érő emberi behatások megértéséhez hasonlóan változatos eszközökre van szükségünk. Bemutatjuk a környezeti DNS és mikroszkópos technikákon alapuló vizsgálatokat, a vízi ökológusok tradicionális eszköztárát és a kutatásunk középpontjából álló különféle élőlényeket.

3) Természetbarát kert: őshonos növényfajok a kertben
Mi magunk is hozzájárulhatunk a biodiverzitás megőrzéséhez akár a kertünkben, balkonunkon. A természetbarát kertek kialakításához szeretnénk gyakorlati segítséget adni az érdeklődőknek és az őshonos növényeink magjaival kapcsolatos érdekességekkel, játékokkal is készülünk.

4) Szúnyogmonitor: Szúnyogmonitor mikroszkópos program
Ismerkedjünk meg a szúnyogmonitor programmal, amely hazánk csípőszúnyog állományának folyamatos felmérését és monitorozását végzi. Kiemelten fontos az inváziós csípőszúnyogok monitorozása, mert e jövevényfajok potenciálisan számos, emberre és háziállatokra egyaránt veszélyes kórokozót terjeszthetik, így folyamatos járványügyi fenyegetettséget jelentenek. A monitoring során lakossági bejelentések és terepi csapdázásos mintavételezés révén gyűjtünk adatokat a fajok elterjedéséről és aktivitásáról egész évben. A begyűjtött mintákat folyamatosan szűrjük különböző kórokozókra genetikai módszerekkel, és az eredményekről mindenki számára hozzáférhető elterjedési térképeket készítünk.

5)Hogyan boldogulnak a városainkban fészkelő madarak?
Miért éheznek a városi madarak? Mit árulnak el a városi parkjainkban költő madarak életének nehézségeiről a fészekkamerás videófelvételek, a rádiótelemetriás nyomkövetés, a madárgyűrűzés és a madarak környezetében élő ízeltlábúak vizsgálata? A Pannon Egyetem Viselkedésökológia Kutatócsoportjánál mindebbe betekinthetsz!

6) Talaj = ÉLET! – A Talajtani Intézet bemutatója
A Talajtani Intézet tudományos kutatási eredményeivel segíti és támogatja a fenntartható, környezetkímélő talajhasználatot, illetve a talajok védelmét, lévén az egyik – ha nem a – legfontosabb természeti erőforrásunk.  Az interaktív bemutató célja, hogy szemléltesse a talaj-növényzet-víz kapcsolatát, a talajok vízgazdálkodásának, szűrő-tisztító és tápanyag-szolgáltató funkciójának életünkben betöltött szerepét. Színes, interaktív programunk keretében lehetőség nyílik az érdeklődők számára egy ismeretlen világ, a parányi talajlakók felfedezésére is, melyek sok esetben szemmel nem is láthatóak, de annál érdekesebbek és izgalmasabbak.

7) Vízi makrogerinctelen élővilág, vizek felmérése – 
A Balatoni Limnológiai Kutatóintézet interaktív bemutatójában a természetes és a mesterséges Balaton parti élőhelyek közötti éles különbséget ismerhetik meg az érdeklődök.

8) Kertünk, a növények egyik „Noé bárkája” – bemutatjuk a sokféleséget – A Nemzeti Botanikus Kert ismeretterjesztő játékai
Varietas delectat – mi sem érzékeltetné jobban a sokféleséget, mint az öt kontinensről származó több mint 12 000 féle növény a Kert 22 hektárján a vizes élőhelyektől a trópusok őserdők fajain keresztül a sivatagok specialistáiig, s mindehhez gazdag állatvilág is társul. Ez az élő múzeum, mint ahogy más növénykertek is, egyben menedék: az élőhelyek gyors ütemű pusztulása rávilágít arra, milyen fontos az élőhelyen kívüli megőrzés.

Tudós beszélgetés 18.00 – 19.00

A beszélgetést Garamszegi László, az Ökológiai Kutatóközpont főigazgatója és Freund Tamás, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke és az est fővédnöke nyitja meg.

Bozó László – akadémikus
Gelencsér András – a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja
Báldi András – a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja
Moderátor: Litkai Gergely – újságíró

Piknikezés és vezetett kerti séta 19.15 – 20.15

Szentpéteri Csilla & Band koncert 20.30 – 21.30

Podcast: